5 Bogs and marshes - Lápok és mocsarak


51

Raised bogs

Dagadólápok

Sphagnetalia magellanici, Scheuchzerietalia palustris p., Utricularietalia intermedio-minoris p., Caricetalia fuscae p.

Highly oligotrophic, strongly acidic communities composed mainly of sphagnum growing on, and forming, peat and deriving moisture and nutrients only from rainfall (ombrotrophic). They form only in cool climates with heavy rainfall. They are most widespread in the boreal zone and in the mountains and hills of the nemoral zone; they occur locally in the lowlands of the nemoral zone and rarely in the middle Eurasian steppe zone. Within the western Palaearctic region, they are characteristic of lowlands and hills of north-western and northern Europe, the adjacent Hercynian ranges, the Jura and the Alps. Their independence from ground water is the result either of upward growth or of changes in the water table. Bogs harbour, in addition to various sphagnum species, which are abundant, dominant and the major component of their formation, a small number of acidophilous plants such as Eriophorum vaginatum, Scirpus (Trichophorum) cespitosus, Carex pauciflora, Carex paupercula, Ledum palustre, Vaccinium oxycoccos, Andromeda polifolia, Drosera rotundifolia and lichens. Animal species are not numerous but those that are adapted to bogs are highly specialised. Among typical invertebrates figure dragonflies (Leucorrhinia dubia, Aeshna subarctica, A. caerulea, A. juncea, Somatochlora arctica, S. alpestris), lepidopterans (Colias palaeno, Boloria aquilonaris, Coenonympha tullia, Vacciniina optilete, Hypenodes turfosalis, Eugraphe subrosea), beetles, ants (Formica exsecta), bugs and spiders (Pardosa sphagnicola, Glyphesis cottonae). Most of the species that bogs harbour are rare and their populations fragmented into isolated relictual elements; several are threatened. The remaining intact or nearly intact communities are exceptional.

Főként tőzegen növő és tőzegképző, tőzegmohák által alkotott rendkívül oligotróf, erősen savanyú társulások, amelyek a nedvességet és a tápanyagokat kizárólag az esővízből veszik fel (ombrotrófok). Csak hűvös, nagyon csapadékos klíma alatt jönnek létre. Legelterjedtebbek a hideg övben és az erdőöv hegységeiben és dombságaiban; helyenként előfordulnak az erdőöv alföldjein, valamint ritkán a közép-eurázsiai puszták övében. A nyugati palaearktikus területen belül Északkelet- és Észak-Európa alföldjeire és dombságaira, a szomszédos Érchegységre, a Jura hegységre és az Alpokra jellemzők. A talajvíztől való függetlenségük vagy a felfelé növekedés, vagy a változó talajvízszint következménye. A lápok a növényzet legnagyobb részét alkotó, domináns és létrejöttükben legfontosabb szerepet játszó tőzegmohafajokon kívül otthont adnak néhány acidofil növénynek, mint Eriophorum vaginatum, Scirpus (Trichophorum) cespitosus, Carex pauciflora, Carex paupercula, Ledum palustre, Vaccinium oxycoccos, Andromeda polifolia, Drosera rotundifolia fajoknak, valamint zuzmóknak. Az állatfajok száma nem túl magas, de a lápokhoz alkalmazkodott fajok magasan specializálódottak. A gyakori gerinctelenek között szerepelnek szitakötők (Leucorrhinia dubia, Aeshna subarctica, A. caerulea, A. juncea, Somatochlora arctica, S. alpestris), lepkék (Colias palaeno, Boloria aquilonaris, Coenonympha tullia, Vacciniina optilete, Hypenodes turfosalis, Eugraphe subrosea), bogarak, hangyák (Formica exsecta), poloskák és pókok (Pardosa sphagnicola, Glyphesis cottonae). A lápokban élő legtöbb faj ritka és populációik elszigetelt maradványközösségekre bomlanak; többségük veszélyeztett. A fennmaradó érintetlen vagy közel érintetlen társulások ritkák.

(Van den Berghen, 1951; Ellenberg, 1963, 1988; Pearsall, 1971; Guinochet and Vilmorin, 1973; Westhoff and den Held, 1975; Dierssen, 1978; Tüxen, 1978; Muller, 1978; Pedrotti, 1978; Petermann and Seibert, 1979; Walter, 1979; Soó, 1980; Ozenda, 1981, 1985; Condry, 1982; Ruuhijărvi, 1983; Sjörs, 1983; Walter and Breckle, 1983; Botch and Masing, 1983; Moravec et al., 1983; Drachenfels, 1984; Nordiska ministerradet, 1984; Bournérias, 1984; Matuszkiewicz, 1984; Mollet et al., 1985; Bellamy, 1986; Oberdorfer, 1990; Succow and Jeschke, 1990; Elias et al., 1991; Korotkov et al., 1991; Steiner, 1992).


51.1 Near-natural raised bogs - Közel természetes dagadólápok